2013. január 22., kedd

03. #Kezdjünk el élni - Party Time 2.

Köszönöm a türelmeteket, a kommenteket, a tetszikeléseket és a sok oldalmegjelenítést :) xx
Nem lett túl hosszú rész, de most előbb fog jönni a következő. #Promise

Miközben táncolunk, a tömegben néha kiszúrok egy-két ismerős arcot a suliból. Csupa olyan ember, akikre azt mondom, "Ja, igen, ismerem őket". Pedig valójában nem. Nem tudok róluk semmit, némelyiknek még a nevét sem. Visszatérek a jelenbe a filozofálásomból, mert Ricsi újabb poharat nyújt felém. Ezt is kérdés és gondolkodás nélkül húzom le, mint az előzőket, aztán táncolunk tovább, míg Richiehez oda jön egy lány, ő odasuttog nekem egy "mindjárt jövök"-et és kicsit odébb állnak táncolni. Megbántva, eldobva érzem magam, de tudom, hogy ez hülyeség. Megrázom a fejemet és kimegyek a konyhába valami piáért.
Zane-be botlom bele, szó szerint, amikor belépek a konyhába.
- Hello belló. - vet rám egy kaján vigyort.
- Isten hozott.. Mikor visz? - mosolygok rá pimaszul, aztán megpróbálom kikerülni, de elkapja a karomat és a falnak lök, majd hozzám simul.
- Ejnye-ejnye, hol a jó modor kislány? - kérdezi alkoholtól bűzlő szájjal.
- Elfogyott. - felelem dacosan.
- Akkor vegyél még. - kacsint rám.
- Ha mindketten azt tennénk, amit a másik kér akkor te megdöglenél, nekem meg lenne jó modorom.
- Jól felvágták a nyelvedet cica.
- Én cica, te kutya. Ugass arrébb.
- Megjött a sintér. - szólal meg valaki Zane háta mögött. Zane megfordul, én pedig kinézek a széles háta mögül. Egy srác áll ott, akit eddig még nem láttam.
- Te meg ki a franc vagy? - kezd el röhögni Zane.
- A sintér tesó, úgyhogy kezdj el futni. - néz komolyan Zane-re. Először azt hiszem, hogy Zane vissza fog szólni, esetleg verekedni fognak, de nem történik semmi ilyesmi. Zane nevetve legyint egyet, aztán rám néz.
- Még találkozunk. - amint elmegy kifújom az eddig bent tartott levegőt megkönnyebbülésemben.
- Köszönöm. - nézek az idegenre, ő pedig csak biccent egyet és elsétál. Meglepetten nézek utána, ahogyan eltűnik a tömegben. Aztán elindulok megkeresni Richiet, mert el ment a kedvem a bulizástól. Nem találom az alsó szinten sehol, viszont az emeletre nem akarok felmenni, így megkeresem a dzsekimet és haza felé veszem az irányt. Dühös vagyok Richie-re.. Dühös vagyok magamra is, amiért nem kérdeztem meg még a srác nevét sem.. Dühös vagyok Zane-re.. És elegem van.
Hirtelen megszédülök, de bele tudok kapaszkodni egy villanyoszlopba szerencsére, így nem esek el. Hányingerem lesz, és kiver a víz. Pár percen belül már jön is, aminek jönnie kell, még szerencse, hogy az utca kihalt. Úgy érzem, hogy jól vagyok, így egy kicsit arrébb vonszolom magam és leülök a járda szélére, a fejemet pedig az ölembe hajtom. Nem tudom mennyi ideje ülhetek itt, de egy idő múlva érzem, hogy valaki leül mellém. Rögtön felkapom a fejemet, ami hibának minősül, mert csak még jobban forog a világ.
- Már megint te? - próbálok mosolyogni, de úgy érzem, hogy nem jön össze.
- Jókor, jó helyen. - vonja meg a vállát. - Elvigyelek? - bök egy motor felé.
Ő motorral jött és én meg sem hallottam?! Húha, itt már komoly gondok vannak akkor. Megrázom a fejemet, mert félek a motoroktól és nyilván a srác is ivott.
- Nem ittam. - néz rám komolyan.
- Nem az a baj. - mondom. - Félek a motoroktól, vagyis.. - akadok meg, mert elfelejtem mit akarok mondani.
- Félsz rájuk ülni. Értem. - fejezi be a mondatomat, én pedig bólintok. - Akkor sétálunk.
- Sétálunk? Mi ketten? - húzom fel a szemöldökömet.
- Ha gondolod mehetsz egyedül is. - feleli.
- Neem, menjünk. - bólogatok, aztán megpróbálok felállni. Nem igazán megy, de ő segít nekem.. - Amúgy Natalie. - mondom neki.
- Sebastian. - na legalább most már a nevét tudom.
Neki dönt az oszlopba és addig leláncolja a motorját, majd visszajön hozzám megfogja a derekamat és elindulunk.
- Merre laksz? - kérdezi.
- Itt balra, aztán megint balra és végig egyenesen. - magyarázom.
- Oké. - hallom a hangján, hogy kételkedik.
Nem beszélünk az út hátra lévő részében, én félig azért, mert túl fáradt vagyok, félig meg, mert nem tudom mit kérdezzek. Amikor megérkezünk az ajtónkhoz meg állok vele szembe.
- Egyébként, hogy hogy egyedül jössz-mész egy ilyen buliból? Vagy miért nem maradtál ott?
- A barátommal mentem. - felelem, és aztán pár másodperc múlva leesik mit mondtam. - Mármint a legjobb barátommal. - helyesbítek.
- És ő hol van? - néz körbe, mintha Richiet keresné.
- Gondolom a buliba. - vonom meg a vállam.
- Szép kis legjobb barát. - feleli, én pedig újra elgondolkozom ezen, így néma csönd lesz. - Megyek, ha nem haragszol.
- Ja, nem, dehogyis. Szia.
- Szia. - köszön ő is.
- És köszönök mindent. - kiáltok utána.
Előhalászom a kulcsomat a táskámból, aztán bevonszolom magamat a szobámba és ruhástul-mindenestül beborulok az ágyba.

2012. december 28., péntek

02. #Kezdjünk el élni - Party Time

Hope you like it ! <3

Eléggé elgépezem az időt és már csak azt veszem észre, hogy 8 óra és nekem készülődnöm kell. Így hát elköszönök a csajoktól és keresek valami ruhát. Nem akarok nagyon kiöltözni, mert nem bálba megyek, hanem csak egy középsulis buliba. Az tény, hogy eléggé izgulok miatta, de az mellékes.
Felöltözök, majd tűzpiros rúzst kenek fel és füstös szemeket csinálok. A hajamat csak kiengedem és szögegyenesre vasalom, aztán letipegek a lépcsőn.
- Jól nézek ki ? - állok meg anyu előtt.
- Igen, de mégis hova igyekszel ? - kérdezi összevont szemöldökkel.
- Ó, basszus. - csapok a homlokomra. - Ma lesz egy kis buli Richie haverjánál. Reméltem, hogy elengedsz csak nem voltál itthon nekem meg teljesen kiment a fejemből. - hadarom összevissza.
- Menj csak. Érezd jól magad. - mondja, ami meglep, de szerencsére csöngetnek és mennem kell, mielőtt meggondolhatná magát. - Se cigi, se drog, se alkohol ! - kiáltja utánam, amikor már fél lábbal kint vagyok az ajtón.
- Húha. - áll előttem döbbenten Richie.
- Mi az ? - kérdezem elpirulva.
- Mióta vagy te ilyen gyönyörű és mért rejtegeted ? - kérdezi édesen.
- Buta. - rázom meg a fejemet kacagva.
- Lehet. - vonja meg a vállát, majd elindulunk.
10 perc jó kedvű séta után érünk oda, és a buli zaját már messziről hallani.
Belépünk és megrémülök, ugyanis tudatosul bennem, hogy senkit sem ismerek. Valószínűleg Richienek is feltűnik a szorongásom, ezért megfogja a kezemet és bátorítóan rám mosolyog. Alig két lépést teszünk megjelenik Kyle és a kezünkbe nyom két műanyag poharat és mosolyogva vár, hogy megigyuk. Összenézünk Richievel, aztán ő beleszagol és fintorog. Felhúzott szemöldökkel néz Kylera, aki oda ad még egy poharat. Richie megissza, aztán iszik a második pohárból. Én sem várok sokáig, lehúzom az italt, ami égeti a nyelőcsövemet és rögtön érzem a hatását.
- Ugye ettél ma? - nyújtja felém a poharat Richie.
Előbb iszok és közben gondolkozom, hogy elmondjam-e az igazat. Végül elemelem a poharat a számtól és bánatosan nézek rá. Dühösen mered aztán elráncigál a konyhába. Leültet egy székre és rám parancsol, mint egy óvodásra, hogy ne mozduljak.
- Hát egy ilyen szép lány miért ül itt egymagába ? - áll meg előttem Zane, az iskola "rosszfiúja".
- Richiet várom. - felelem kicsit távolságtartóan.
- Gyere inkább velem. - biccent az emelet felé.
- Én.. Izé..
- Zane ?! Húzz el. - jön vissza Richie.
- Majd később találkozunk szépség. - kacsint rám, majd elmegy.
Richie a kezembe nyom egy pizzát, én pedig kétségbe esetten meredek rá. Nagyot sóhajt, aztán megszólal.
- Csak egy kicsit, kérlek. - bólintok és neki állok enni, amikor Sabrina, Richie exe áll meg előttünk. Lenéz engem, amit én figyelmen kívül hagyok, mert tudom, hogy ez jobban idegesíti.
- Hey baby. - szólal meg azon a vinnyogó hangján. - Nem táncolunk ? - kezdi el simogatni Richie mellkasát, amitől bennem felmegy a pumpa, de nyugton maradok és a pizzámmal szenvedek tovább.
- Felejtsd el Rini. - rázza meg a fejét Richie és Sabrina kezét elválasztja a mellkasától. Sabrina szinte villámokat szór a szemével, majd felém néz.
- Miatta van, ugye? Ez a kis nyomorék miatt. - kiabálja, de senki sem figyel ránk, mert a túl hangos zene elnyomja visítását.
- Még egy szó és a csinos kis fejed a tested nélkül fog távozni az ablakon. - állok fel és magam sem értem mi ütött belém, mert nem vagyok egy kötekedős, de úgy tűnik a pia nálam ilyen hatást fejt ki.
- Ó, igen ? - kérdezi gúnyosan.
- Fejezzétek be. - áll közénk Richie. - Te meg - néz Sabrinára - menj a picsába.
Sabrina még pár másodpercig dühösen mered kettőnkre, aztán elviharzik, belőlünk pedig egyszerre tör ki a nevetés.
- Na jó, látom ettél. - szólal meg Richie, miután kiröhögtük magunkat. - Akkor táncoljunk. - kacsint.
- Öö. Nem tudok táncolni. - mondom neki.
- Mindenki tud. - kacag fel, aztán megfogja a kezemet és én nem ellenkezem többet.
A tömeg elnyel minket, a zene dübörög a fülembe, a vénáimat meg az adrenalin és az alkohol járja át.
Richievel szembe állok, de ő megfordít és magához húz, én pedig hagyom, hogy vezessen. Kezeimmel hátranyúlok és átkulcsolom a nyakát, ő pedig a derekamat fogja. Csípőjét ringatja és viszi vele az enyémet is, aztán hirtelen maga felé fordít és a hajamba túr. Ajkunk között alig van hely, és még a lélegzetem is elakad. Lehet, hogy ő is úgy érez, mint én? Aztán, mint kártyavár hullik szét minden .. és felébredek. A szobámba találom magam és Richie kelteget, aztán anyám aggódó arcát látom meg.
- Mi.. Mi történt ? - kérdezem, és a fejemet kótyagosnak érzem.
- Nem tudjuk. - rázza a fejét Richie. - Jöttem érted és mikor feljöttünk a földön feküdve találtunk. Gondolom elájultál.
- Ó, nem, már emlékszem. - hazudom. - Elestem az ágyba és valószínűleg bevertem a fejemet.
- Most, hogy mondod tényleg hallottam valami koppanást. - mondja anya. Feltápászkodom a földről.
- Bocsi Richie, mindjárt elkészülök, de persze csak, ha anya elenged. - nézek rá pislogva.
- Már megbeszéltük Richie-vel. - mondja, amin meglepődök.
- Akkor kimennétek, hogy elkészüljek ? - kérdezem, bólintanak, aztán kimennek.
Még mindig azon gondolkodom, hogy mi történhetett valójában, de több, mint valószínű, hogy tényleg elájultam, amikor készülődni kezdtem volna. Megrázom a fejemet, aztán igyekszem gyorsan elkészülni. Felkapom azokat a cuccokat, amiket álmomba is viseltem és hasonló sminket csinálok, aztán lemegyek a lépcsőn. Elköszönök anyutól, de nem kiált utánam és kimegyünk az ajtón.
- Amúgy jól nézel ki. - mondja Richie miközben a buli felé tartunk.
- Köszönöm, te is. - viszonozom a bókot.
A házhoz érünk és besétálunk az ajtón. Mindenhol emberek, csakúgy, mint az álmomba, de Kyle nem jelenik meg és nem hoz piát. Mi megyünk a konyhába és Richie kinyit egy üveg bacardi breezert és oda nyújtja nekem. Magának csinál boros colát, aztán beszélgetünk és nézelődünk, amíg megisszuk. Richie behúz a tömegbe és elkezdünk táncolni, de csak, mint két barát. Elég jól érezzük magunkat, főleg miután lecsúszik még pár ital. A bulinak, még nincs vége, szóval akár az álmom is beteljesülhet..

2012. december 27., csütörtök

#Díjak

Nem, még nem az új rész, de arra sem kell már sokat várnotok.
4 díjat is kapott a blog, szóval ezeket rakom ki. :) Bár Zsuzsa egy másik díjat adott, én ezt most egybe vonom.. :)
Köszönöm; Bius, Tami, Edina és Zsuzsa :3



1. Írj magadról 11 dolgot.
- Directioner vagyok
- Niall a "kedvencem"
- Modell szeretnék lenni
- 3 testvérem van; 2 bátty, 1 öcsi
- Szeretem a hajamat, de ugyanakkor megváltoztatnám a színét.
- A szememmel is így vagyok.
- Hangulatember vagyok.
- Sok könyvet olvasok
- Szeretek blogot írni :)
- Pesten lakom
- 173 cm magas vagyok :D

2. Válaszolj 11 kérdésre. (Esetemben 4x 11-re)
Bius kérdései:
mit kaptál karácsonyra? 1D-s párna és nyaklánc, egy nagyon szép köves nyaklánc és fülbevaló, telefon, és tavaszi 1D koncert, ha minden igaz *-*
- kit ajándékoztál meg? Anyát, apát és barátnőmet
- laptop vagy asztali gép? asztali
- melyik a kedvenc csokid? sárgabarackos-kekszes boci és twix 
- műfenyő vagy élő? élő
- egyszínű vagy többszínű karácsonyfa? egy
- kedvenc sütemény? almás pite
- hány éves vagy? 14
- mióta blogolsz? nyár óta, de már előtte is elkezdtem, csak abbahagytam
- kedvenc blogod? rengeteg van- szoktad festeni a körmöd? igen, de jelenleg franci manikűr-ös műköröm van fent :)

Tami kérdései:
- Milyen volt a 2012-es éved? Jó..:)
- Mért kezdtél el blogot írni? Mert szeretek írni
- Mi a kedvenc fiú illetve lány neved? Fiú; Ricsi és Ádám, lány; Elizabett és Vanessza
- Mi a kedvenc filmed? Adam Sandler filmek
- Ha egy napra az lehetnél aki akarsz ki lenne az és miért? Palvin Barbi, mert ő a példaképem :)
- Milyen szupererőt választanál? Gondolatolvasás
- Milyen filmben szerepelnél szívesen?  Nemtudom
- Van valamilyen fóbiád? Pókoktól félek
- Milyen nyelveken beszélsz? Angol
- Szereted a karácsonyi filmeket? Ha igen, melyik a kedvenced? Nemtudom
- Megváltoztatnád a keresztnevedet másra? Ha igen mire? Nem.:)

Edina kérdései:

1. Mit szeretsz az 1D-ben? Mindent !
2. Mit szeretnél elérni az életben? Híres, sikeres modell szeretnék lenni
3. Kutya vs macska? Kutya
4. Van tesód? Van
5. Van háziállatod? Nincs
6. Hittél a világvégébe? Nem
7. Mi az amit soha nem fogsz megkapni? Inkább ki.. :')
8. Szereted a kisgyerekeket?  Igen
9. Szeretsz könyveket olvasni? Ahi
10. Mit szeretsz a suliban? -
11. Mit utálsz a suliban? -
Zsuzsa kérdései:
1.Szoktál káromkodni? Igen
2.Kedvenc állatod? Zsiráf
3.Romantikus film vagy vígjáték? Attól függ kivel nézem.
4.Fested magad? Igen
5.Van plüssállatod, amivel még mindig alszol? Yess:)
6.Mitől félsz? Pókoktól és attól, hogy elvesztek valakit, aki fontos számomra..

3. Írj 11 kérdést.
1. Ki a példaképed?
2. Mi az ami inspirál vagy motivál az írásra ?
3. Hallgatsz zenét írás közben ? Ha igen mit ?
4. Hogy telt a karácsonyod ?
5. Mit ettél utoljára ?
6. Ha elutazhatnál valahova akkor hova mennél és kivel ?
7. Mit csináltál ma ?
8. Milyen telefonod van ?
9. Van valamilyen talizmánod ?
10. Hánykor fekszel le általában ?
11. És hánykor kelsz ?

4. Add tovább a díjat !
Meg igazából az viszi el, aki akarja :) <3

2012. december 6., csütörtök

01. #A kezdetek

Sziasztok!
Először is nagyon köszönöm a megjegyzéseket és a rendszeres olvasónak való feliratkozásokat, és ne haragudjatok, hogy még csak most hoztam az első fejezetet.
Továbbra is várom a megjegyzéseket és használjátoka 'tetszett' és 'nem tetszett' gombokat. :)
És lenne egy kérdésem.. Jelen időben írjam vagy múlt időben ?
xx

Újabb rémes reggelre ébredek ezen az Istenverte bolygón.. Egy újabb napra, amikor az emberek megbánthatnak, átléphetnek rajtam vagy megtaposhatnak, amikor a földön fekszem..
Feltápászkodok az ágyról, majd a tükör elé lépek, hogy megnézzem lett-e valami felesleg rajtam, mivel az elmúlt napokban ennem kellett, mert Richie - az egyetlen barátom és titkos szerelmem - rám erőltette.
A tükör elé lépve levetkőzök, de a látvánnyal nem vagyok meg elégedve.. Kisebb fajta idegrohamot kapok és gondolkodás nélkül előveszem az ollót..
Megvágom a derekamnál, mintha csak kivághatnék magamból egy darab húst.
Csak egy vágás volt és már a fájdalmát sem nagyon érzem, de mégis egy könnycsepp gördül le az arcomon..
Megígértem Richie-nek, hogy nem teszem többet, de majd elrejtem valahogy. Nem szeretem becsapni őt, de néha muszáj..
Ráteszem egy sebtapaszt a sebre és felöltözök. Nem igazán szokott érdekelni - mint úgy semmi más sem -, hogy mit is veszek föl. Most is csak kikaptam egy nadrágot, tiszta fehérneműt, hosszú ujjú pólót, és egy pulcsit, mivel tél van, ráadásul a hegeimet is el kell fednem a karomon.. Bemegyek a fürdőszobába és megmosom a fogamat. Megfésülködöm és felcopfozom szokás szerint a hajamat. Kisétálok a szobámból a nappaliba. A házban csend uralkodik, mert anya már korán elment. Egy cetlit hagyott az asztalon, ami egy barna zacskón pihen. Felveszem a cetlit és elolvasom.

Szia Natalie !
Ne haragudj ma is, hogy egyedül hagytalak, de korán jöttem dolgozni. A zacskóban találsz szendvicseket és szénsavmentes vizet. Tettem mellé forrócsokit, mert hűvös az idő.
Szeretlek, Vigyázz magadra.

A cetlit visszaejtem az asztalra és kibontom a zacskót. 2 szendvics lapul benne az egyik szalámis a másik pedig sonkás. Megrázom a fejemet a hasam kordulására és leteszem a szendvicseket.
Üres..erős..üres..erős..üres..erős..
Kántálom a szavakat magamnak, majd elfordulok az asztaltól, hogy ne lássam a szendvicseket és elveszek egy almát a pultról. Előveszek egy kést és felszeletelem. Két gerezdet tuszkolok le a torkomon a többit pedig becsomagolom. A szendvicsek mellé beteszem az almát, aztán vissza indulok a szobámba a táskámért és belepakolom a barna zacskót. Felveszem a kabátomat meg a sálamat és a vállamra kapom a hátitáskám. A súlya alatt kicsit megingok, de sikerül megőrizni az egyensúlyom. Éppen az ajtón lépnék ki, amikor a telefonom rezegni kezd. Megállok és előveszem, hogy megnézzem az SMS-t.

Két perc és nálad vagyok. xx
Richie

Egy halvány mosoly jelenik meg az ajkamon, aztán kilépek az ajtón. Bezárom azt és várom Richiet. Elmélyülten bambulok magam elé és azon gondolkozom, hogy elmondjam-e a ma reggeli kis dührohamomat Richienek. Ő éppen akkor áll meg előttem és én elmosolyodom. A világ egy pillanatra kitisztul és kivirul. Majd elmúlik a pillanat, de a bizsergés ott marad a gyomromban, amikor magához húz és megölel.
- Mehetünk ? - kérdezi. Bólintok és elindulunk.
Út közben nem sokat beszélgetünk, mert reggel ő még morcos hangulatában van én pedig amúgy sem vagyok beszédes típus.
- Reggeliztél ? - fordul felém és furcsán végig mér.
Az ajkaimba harapok, de aztán eszembe jut az alma és bólintok.
- Mit ? - teszi fel az újabb kérdést.
- Almát. - mondom.
- Mennyit ?
- Mi ez valami vallatás ? - próbálom elpoénkodni a dolgot, mire komolyan néz rám. Nagyot sóhajtok.
- Két gerezd. - bukik ki a számon.
- Kevés.. - rázza meg a fejét.
- Még sok is.. - suttogom.
- Fejezd be ! - parancsol rám.
Csöndben maradok, mert nem szeretném feldühíteni. Pár pillanat múlva megszólal.
- Ne haragudj.. De tudod, hogy fontos vagy nekem. Enned kell rendesen, különben visszakerülsz oda. - nyomja meg erősen az oda szót.
És, hogy pontosan hova? Hát a diliházba pszichiátriára. 1 hónapot voltam ott és próbáltak felhizlalni. Szerencsére nem sok hájréteget sikerült rám erőltetniük, így, amint kikerültem onnan le is jöttek rólam a plusz kilók. Richie aggódott értem, sőt még most is aggódik. Végig mellettem volt.
- Tudom. - bólintok.
Megérkezünk a sulihoz és bemegyünk, aztán fel a terembe. Leülünk a padra és végig üljük az órákat. Én szorgalmasan jegyzetelek, amíg Richie a haverjaival beszélget. Szünetekben velem van és beszélgetünk. Lekényszerít pár falatot a torkomon, amit szívem szerint azonnal ki is adnék magamból a mosdóban, de nem enged ki. Lassan eltelik a nap és végre kicsöngetnek az utolsó óráról.
- Ma lesz egy buli. - szól oda nekünk Kyle. - Gyertek, ha akartok. - biccent, rám kacsint és elmegy.
- Mit szólsz ? - fordul felém Richie és elindulunk hazafelé.
- Nem vagyok egy bulizós típus. - rázom a fejemet.
- Tudom, de itt az ideje, hogy az legyél. Ugyan már, élj egy kicsit. - mosolyog rám, én pedig azon kapom magam, hogy hevesen bólogatok. Csendben baktatunk tovább, amíg meg nem érkezük a házunkhoz. Elköszönünk és bemegyek az ajtón, de Richie még vissza kiált, hogy 9-re értem jön. Ledobom a táskámat és a kabátomat az előszobában. Anya még nincs itthon így kidobom a másfél szendvicset, ami megmaradt, aztán a szobámba megyek és gépezek. Zenét hallgatok és felnézek a kedvenc csoportomba. Olvasom miket írtak a többiek, amíg nem voltam. Próbálok mindenhez hozzá szólni, és kerülni a konfliktust. Imádom őket, ők az én igazi családom. Persze Richie is, de ő nem érti ezt az őrültségemet. Nem is fogja megérteni addig, amíg nem éli át.
Írok egy bejegyzést én is.
Sziasztok csajok :) Milyen napotok volt? Ha minden igaz bulizni megyek ma! #Izgatott.
Gyorsan érkezik pár válasz és elcsevegünk egy kicsit, eltérünk a témától és jókat röhögünk. Ők azok, akikkel jókat tudok nevetni.
Nos, igen.. Én egy Directioner lány vagyok.

2012. november 29., csütörtök

00. #Prológus

Sziasztok.
Ezt a blogot azért hoztam létre, mert szeretnék egy kicsit drasztikusabb történetet is írni a többi csili-vili blog mellett. Egy kicsit belenézünk a valóvilágba.. és egy kicsit más világba csöppenünk. Abba a világba, ahol a rózsaszín köd nem vakít el mindenkit.. Ahol az emberek bántják egymást, és áttaposnak egymáson. Ahol a főszereplőt csak egy facebookos csoport és egy híres banda élteti..
Oda kerülünk, ahol nem az a fontos ki vagy.. Sőt, ahol senki nem tudja ki vagy valójában. Azt az oldaladat ismerik, amit megmutatsz.. és, amit megmutatsz vajon az az igazi éned? Ismer egyáltalán valaki?

Az érzés, amikor a barátod szakít veled.. 
Az anyádat nem érdekled.. 
Aki tetszik csak barátként néz rád.. 
A 'barátaid' hátba támadnak és kibeszélnek..
A földön vagy és beléd rúgnak..

A pont, amikor jobbnak látnád véget vetni az életednek.. de mégsem teszed.
A pont, amikor rosszról minden még rosszabbra fordul..
A pont, amikor nincs senkid..
A pont, amikor összeroppansz..

Elutazunk oda, ahol semmi és senki sem az, aminek látszik..

'Egy kis ízelítő..'

Ma újra megvágtam magam és minden csak egyre rosszabb..
Még szerencse, hogy tél van és nem kell rejtegetnem a hegeimet és az emberek szerint abnormálisan vékonyságomat..
Tesin mondjuk elég furcsán néznek rám, amikor félre vonulok..
'Csak szégyenlős vagyok..' - hazudom mindig.
Ilyenkor kétkedve néznek rám, és összesúgnak a hátam mögött, de nem érdekel..
Azt hiszik ismernek, de nem.. Nem ismer senki, csak a második családom..
Ők azok, akinek mindent elmondhatok..
Velem vannak akkor is, ha szomorú vagyok.. ha boldog vagyok.. 
Ha épp hülyeséget készülök tenni, akkor elárasztanak szeretettel és elterelik a gondolataimat.. 
És itt van még nekem ő.. Ő, aki tudom, hogy nem szeret engem viszont, én mégis minden egyes perccel és érintéssel egyre jobban szeretem.. 
Nem tudja.. Talán jobb is ez így.
Az emberek azt gondolnak rólam, amit akarnak.. Végül is mindegy. Nem számít már senki és semmi.
Talán mások nem így jellemeznének, mint ahogy én jellemzem magamat.. De ők nem látják a hájrétegeket, amik a testemet borítják.. Ők nem látnak semmit.
Tömören ennyi volnék én.. Egy 16 éves, szomorú, félmagányos lány, aki csak szeretne boldog lenni..





















Légyszíves kommenteljetek, ha igényt tartotok a blogomra!